Örömmel nyújtom át olvasóinknak kedves és nagyszerű idegenvezető kollégánk, Tamás Sajtos Ilona élménybeszámolóját a Juhmérés Kalotaszegen című programunkról, melyet idén először hirdettünk meg, s nincs kétségem afelől, hogy nem utoljára.
JG.
Élménybeszámoló egy hagyományőrző magyarlónai programról
Április 30-án reggel 10 órakor volt a gyülekező az egyik vendégfogadó család háza előtt. Oda érkeztek Bánffyhunyadról a muzsikusok, akik azonnal rázendítettek a szép kalotaszegi muzsikára. Megérkeztek a lovas szekeresek, majd azok a turisták, akik nem akartak gyalog menni, felültek a szekerekre.
Elindult a menet. Elöl mentek a zenészek, mögöttük a „kimenő” lónai viseletben öltözött szervező az elemózsiás kosárral, amelyet egy szép kalotaszegi terítővel takart le, mögötte a többi asszony és a szekerek. A zenészek muzsikáltak, az asszonyok velük énekeltek.
Pár kilométert kellett gyalogolni, vagy szekerezni a karámig. A karám idilli környezetben volt, amelyet erdő vett körül és a domb aljában kis patak csörgedezett. Körös-körül gyönyörű mezei virágok.
Amikor odaértünk, Harasztosi István fiatal juhos gazda és felesége fogadtak. A helybéli családok és vendégeik letelepedtek a kiterített pokrócokra, majd nemsokára elkezdődött a juhok megfejése, amelyet a gazda és felesége végeztek és a vendégek a karámot körbevéve fényképeztek vagy videóztak.
Miután befejeződött a fejés, elhozták a tejet a gazda kunyhójáig, mert itt történt a tej „elmérése”.Egy másik gazdaasszony segített ebben és közben elmagyarázta, hogy mi a nevük a mérőedényeknek és hogyan osztják be a fejési sorrendet a tej mennyisége alapján.
Miután a mérés befejeződött, a lónai családok kitakarták az elemózsiás kosarakat, kirakták a sok finomságot:sült bárányt, disznósültet, finom süteményeket (rengeteg fánkot), előkerültek az italos üvegek és a családfő vagy asszonya körbejárt és mindenkit megkínált.
Ezalatt a zenészek is elindultak és minden családnál megállva elhúzták a kért népdalt, ezért őket is megkínálták és pénzt is adtak a zenészeknek. Amíg muzsikáltak, a jelenlévők is énekeltek. Zengett a völgy, visszhangozta az erdő az eredeti szép muzsikát, a fiatalok csujogattak(néha pajzán rikkantások is elhangzottak, de ez belefért a mulatós hangulatba), majd táncra is perdültek. Ahogy telt az idő, egyre nagyobb lett a jókedv és egyszer csak az egyik férfi elkapja egy asszony derekát és összefogódzva gurulnak (hendrikáznak) lefelé a völgybe.
Estefelé zeneszóval indulnak vissza a faluba. Vacsora a kultúrotthonban: finom lónai töltöttkáposzta(itt készítik a legfinomabb töltöttkáposztát)és újra rázendítenek a muzsikusok. Mindenki addig táncol, amíg bírja. A magyarlónai emberek reggelig bírják a táncot és reggel tovább folytatják a munkájukat szeretettel és mosolyogva.
A következő napon csoportunk csodálatos kirándulást tett, elmondhatjuk, hétvégénk szép és tartalmas volt. Köszönet a lónai vendégfogadóknak és az ifjúságnak, akik nagy mértékben emelték az esemény hangulatát.
A turisták és a magam nevében gratulálok a program kitervelésében és megszervezésében.
A következő alkalomra még több vendéget és vendégfogadót szeretnénk látni.
Tamás-Sajtos Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése