2017. március 16., csütörtök

A Vaskapu


Sokunk számára maga a varázslatos, titokzatos, szépséges világ: a Vaskapu. A hely, ahová oly sokan szeretnének egyszer eljutni. S ha eljutottak, sokszor vissza kívánkoznak. Pár kilométer kivételével bejártam a Duna hajózható szakaszát. Rengeteg szép vidék van, egyik ezért, a másik azért nyújt különleges élményt. De valamiért - s nem csupán nekem - a Vaskapu van az első helyen. Vagy holtversenyben van a Donauschlinge-vel, tágabban értelmezve a Duna Aschach (2165 fkm - fkm=folyamkilométer, a tengertől való távolság km-ben) és Passau (2225 fkm) közötti részével. Ez nyugodt, selymesen szépséges, a Vaskapu zordabb, vadabbul szépséges.
Mások a méretek, hiszen a Vaskapu (1041-943 fkm) és a Donauschlinge között van vagy 1200 km, közben a Duna szépen meghízik, köszönhetően a számtalan mellékfolyónak, pataknak.

De hol is van, mi is az a Vaskapu?
Szűkebb értelemben a Duna egykori zuhatagi szakaszának alsó vége, nagyjából 945-950 km-re a Fekete-tengertől. Azaz Orsova és Szörényvár (Drobeta-Turnu-Severin) között a Sipi-szorosban.
Tágabb értelemben Vaskapunak nevezzük az egész Duna-áttörést. (No nem a felsőt, a Kelheim-Weltenburg szakaszt (2414-2421 fkm) (tessék megkeresni a térképen, vagy a google.maps.hu helyen rákeresni), hanem a nagyot, az alsót. Azt a szakaszt, ahol a Duna, összegyűjtve Dél-Németország, Észak-Ausztria és a Kárpát-medence szinte összes vizét áttöri a Kárpátok láncolatát, illetve azt a hegység részt, melyben a Kárpátok a Balkán-hegységbe áthajlik. Fenséges!
Térképen a pirossal bekarikázott terület a tágabban értelmezett Vaskapu vidéke (részlet a Hon Tours 2017. évi katalógusának térképmellékletéből):
A terület bámulatosan szép, tele megannyi történelmi emlékkel, történettel, ez a vidék az őskortól fogva tulajdonképpen egy sajátos, sok tekintetben önálló kultúrának adott helyet, mely értelemszerűen a folyóra épült, főszereplői a halászok és a hajósok voltak.
A Vaskapuhoz kötődő történelem egy könyv témáját adhatná. Itt és most egyelőre álljon pár kép a régmúltból:

Pár kép pedig napjainkból:


Hogy mi változott meg a leginkább a két képsor között? Nos természetesen a települések képe, épületei, a közlekedési infrastruktúra is, de leginkább a vízszint.
Ugyanis a Vaskapu alsó végén épült egy szó szerint értendő vas kapu. Mégpedig a Vaskapu I. duzzasztó hajózsilipjének kapui.
Az emberek évszázadokon át küzdöttek, keresték a módját, miként tudnának áthajózni a Duna Vaskapunak is nevezhető ún. zuhatagi szakaszán. Azon a részen, ahol a víz sokkal sebesebben folyt, mint másutt, sőt kialakultak a folyó hossztengelyével szöget bezáró erőteljes áramlások is. No de ennek külön, izgalmas története van. Itt és most a lényeg: évszázados folyamszabályozási munkák után Jugoszlávia és Románia 1956-63 között eltervezte, hogy felépíti azt a hatalmas műtárgyat, melyet korábban magyar mérnökök is megálmodtak már, mely megszüntetve a hajózás nehézségeit, felduzzasztja a Dunát. A mű, miként minden vízlépcső, három részből áll: a duzzasztóból, melynek mozgó táblái több, vagy kevesebb vizet átengedve szabályozzák a duzzasztó feletti vízszintet, az erőműből, melynek turbináin átengedve a folyó vizét elektromos áramot termelnek és a hajózsilipből, mely lehetővé teszi, hogy a nagy vízszintkülönbség ellenére a hajók át tudjanak haladni.
A Vaskapu I. vízlépcső 1963-72 között megépült. A duzzasztó (943 fkm) felett 33 méter magasra emelte a vízszintet, kb. 2 milliárd köbméter vizet gyűjtve össze a hosszú, majd Belgrádig érő kb. 200 km hosszú tározóban. A vízlépcső elkészültekor a világ legnagyobb vízierőműve volt 2*2050 MW kapacitásával. Hasonlításképpen ez éppen kettő (bővített teljesítményű) paksi atomerőművel ér fel. (S tudni illik, Paks Magyarország energia szükségletének ma már bő felét adja, azaz, a Vaskapu ki tudna szolgálni egy Magyarországot.)
A Vaskapu I. vízlépcső:

Hajóval a Vaskapuhoz című utunkon Budapesttől (1653 fkm) Orsováig (953 fkm) hajózunk, utunk végén, a Vaskapu alsó végén, a Sipi-szorosban amesszi távolban látjuk a vas kaput, azaz a Vaskapu I. vízlépcsőt.
A 2017-es év újdonsága a Duna-Dráva hajóút a Vaskaputól Baranyáig című program, melynél a vas kapu (943 fkm) alól, Szörényvárról (933 fkm) indulunk, és átkelünk a Vaskapu I. vízlépcsőn is, mely a világ legnagyobbjai közé tartozik. Az átkelés két lépcsőben zajlik, a két zsilipkamrában egyenként kb. 16 métert, összesen kb. 30-35 métert emelkedik felfelé hajónk.
(A zsilipelés úgy történik, hogy - mint itt ajánlott utunkon, a folyón éppen felfelé haladva - a hajó beúszik a zsilipkamrába, becsukják mögötte a kaput, majd a kamrát feltöltik vízzel, a hajó megemelkedik, majd kinyílik a másik, menetirány szerinti kapu, és a hajó a magasabb vízszintre kiúszik.)
A Vaskapun magyar személyhajó legalább 20 éve nem kelt át.
Utunkat a Dráván fejezzük be. Megfelelő vízállás esetén Pécs alatt, Drávaszabolcson, kisebb víznél Eszéken.
Jöjjön velünk!

Szent Iván éjszakája a Dunán - 2017-ben

Szent Iván éjszakája Keresztelő Szent János ünnepe. Iván a Jovánnal együtt a János név szláv formája. A magyarban mindegyik forma meghonosodott. Szent Iván éjszakája a június 23-24 közötti éj. Nem véletlenül van nagyon közel június 21-hez, mely a nyári napforduló időpontja, ekkor a leghosszabb a nappal a Föld északi féltekén. Azaz december 21-től eddig hosszabbodik a napok világos (napos) része, ezután rövidül.
A két dátum nem véletlenül van közel egymáshoz. Sőt valaha egy volt. Csak a naptárreformok révén távolodtak el egymástól egy kicsit.
A napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek nagyon régiek, a kereszténység kora előttiek. Az év legsötétebb napján a világosodást ünnepelték. Így kerül ehhez a dátumhoz, illetve pár nappal későbbre a keresztény karácsony, a Megváltó születésnapja, a világosodás kezdete.
Szintén a pogány korban is már ünnepelték a fény napját, a leghosszabbat. Sőt, ezt még hosszítva akarván fénnyel ünnepeltek: tüzeket gyújtottak az éjszakában. Az ünnep is mutatja a fény és sötétség sokértelmű, mitikus erejét.
Az ünnephez számos népszokás kapcsolódik Európa országaiban.
Ausztriában, a Wachau vidékén 1604 óta rendkívüli következetességgel ápolják a nyári napforduló ünnepének hagyományait. A középkorban az egyház hadakozott a rituális tüzek ellen, de aztán megtöltve azt keresztény jelentéstartalommal, elfogadottá váltak. A legnagyobb ünneplések ekkortól már a Wachau és a Nibelungengau vidékén váltak megszokottá.
Hol is vannak ezek a területek? Térképen ábrázolva itt:


Mindegyik Duna menti terület. A Wachau Kremstől (2002 kilométerre a Fekete-tengertől) Melkig (2035 fkm) terjed, a Nibelungengau meg Melktől Ybbsig (2058 fkm) terjed. Mindkét folyószakasz szép, bár a Wachau a pompásabb. Ott hegyek között szalad a Duna, a hegyoldalakat erdő, vagy egészen bámulatos, lépcsős, teraszos beültetéssel szőlő, vagy újabban egyre inkább sárgabarack borítja. Az olvasó ki sem találná, az előbbiből neves osztrák borok, az utóbbiból drága, de illatos, zamatos pálinka készül. A tájat színesítik a barátságos települések középkori templomokkal, sziklaszirtekre épített várak. Érdekessége ennek a Duna-szakasznak, hogy a folyó közel természetes állapotában van. Ez nagy dolog Ausztriában, ahol a sűrűn, 25-40 kilométerenként épült vízlépcsők felett szabályozott vízfelületek vannak és csak a vízlépcsők alatti pár kilométeren érezzük a Duna rohanását, látunk kavicsos, természetesebb partokat. Itt viszonylag hosszan, 56 kilométeren át, Altenwörthtől (1980 fkm) Melkig, a lenyűgöző bencés apátságig nincs vízlépcső.
Dürnstein a Wachauban
 
 

A Wachau Aggstein várából

A Nibelungengauban szelídebb dombok között kanyarog a Duna. Nevét onnan kapta, hogy a térség fontos helyszíne a középkori német eposznak, a Nibelung-éneknek, melynek szereplője a hun vezér, a "mi" Attilánk is, ki csodálatos szoborkompozícióban szerepel Tullnban (1965 fkm), ahol Attila megkérte Krimhilda kezét.
Attila megkéri Krimhilda kezét. Jobb szélen Csaba királyfi.

Itt, a Nibelungengauban élt Rüdiger von Bechelaren gróf, Attila segítője, kinek nevéből Pöchlarn nevét eredeztetik.
Ne feledjük, az "Óperencián", azaz az Enns folyó torkolatán innen vagyunk, ahol gyakran megfordultak a Kárpát-medencében államot építő magyarok is, ha nem is feltétlenül barátságosan. Attila és a magyarok: van hát bőven múltunk ezen a tájon is.
Felfelé menve a Dunán Melktől érintjük Pöchlarnt, majd több, kisebb település után elérjük Ybbset, bájos ódon belvárosával, szemben Persenbeug a sziklaszirten magasodó Habsburg uradalommal és a vízlépcsővel, mely felett már a Strudengau szépséges, hegyes vidéke kezdődik.
Ybbs
A Nibelungengau
 
Az Ybbs-Persenbeug vízlépcső
A persenbeugi Habsburg uradalom

Felejthetetlen élmény végighaladni ezen a vidéken, annak is a legfontosabb és legszebb útján, a Dunán. A vízről nézve, a vízen tartózkodva egyébként is más érzések járják át az embert. A természetközeliség, a szélesebb látóhatár csodálatos érzést adnak.
Fokozottan igaz ez a romantikus Szent Iván éj bűvkörében, a nyári napforduló idején. Amikor tüzek gyúlnak a partokon, dombokon, hegyeken, amikor fáklyák sokasága világítja meg a magaslatokat, amikor szépséges tűzijátékokat lőnek fel a nyugalom, a béke, a rend, tisztaság birodalmából, a szerethető osztrák vidék falvaiból. Hajók serege megannyi díszes, büszke kivilágítással méltósággal ereszkedik le a Dunán, hogy utasaik igazán átélhessék a fény, a világosság ünnepét, Keresztelő Szent János hirnökségét, sok évszázados európai hagyományunkat.
Tessék a nyarat az elejétől élvezni! :)
Az osztrák hajók sokaságában nekünk, magyaroknak is lesz szép díszfényünk, csillogó kéménygallérunk, ahogy egy 126 éves hajóhoz illik, rézkürttel.
 
 
 
 
 
 (Na jó. A tűzijáték fényképen sosem az igazi. Tudom, sokat fotóztam Budapesten augusztus 20-án is. :) )
Jöjjön el erre a páratlan élményre idén 126 éves, luxuskivitelű étteremhajónkkal. Tudjuk, irigykedve bámulnak majd minket, magyarokat az osztrákok, nem lesz más, ilyen szép yacht a felvonuló konvojban. :)
A napforduló ünnepe egy este egy 5 napos utazás során, de marad a többi időre is bőven élmény. A Duna és természetes, valamint kultúrkörnyezete bőséget nyújt.
A Nibelungengauban 2017-ben június 17-én ünneplik a napfordulót, ekkor Ybbs és Pöchlarn között haladunk a fénylő éjben. Erre jöhet velünk úgy, hogy Pozsonytól Regensburgig hajózik. Utunk során 5 napig haladunk a folyón felfelé hajóval, majd egy nap az út haza autóbusszal.
A Wachau fényei június 24-én gyúlnak meg. Pont ekkorra érünk hajónkkal a Spitz és Krems közötti szakaszra Regensburgból Pozsonyba, majd tovább Budapestre hajózva.
A tűzijátékos esti utakon kedves falatkákkal, itallal lepjük meg az utazókat. A la carte módon aztán tovább fogyaszthatnak kedvükre magyarországi alsó közép árfekvés mellett. (Pl. sör: 0,5 l 500 Ft.)
Kár kihagyni!
(Lehetőség van osztrák cégeknél is helyet foglalni a tűzijátékos sétahajózásokra. Ára a szolgáltatásoktól függően kb. 80-160 EUR. )

2016. november 5., szombat

Alexandria könyv nélkül

Az egyiptomi Alexandria város könyvtára az ókor - mai divatos kifejezéssel - tudásközpontja volt. Vagy annál is több. A sok tízezer tekercs nagy eséllyel tartalmazta az ókor hatalmas tudásanyagát. Matematikától csillagászaton át a népek történetére, eredetére vonatkozó ismereteket. Tán nem véletlen, hogy sokaknak nem tetszett. Mert bizony a tudás a történelem során ismétlődően nem tetszik azoknak, akik pl. veszélyt látnak benne uralmukra nézve. (Tán nem véletlen a világunkat napjainkban elborító gagyi és bulvár megállíthatatlan özöne.)


Nos ez a könyvtár leégett. Mert felgyújtották. Többször is. És megsemmisült a tudásanyag zöme.
Snitt.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy haladó világunkban már több Alexandria is van. 1834 óta, a magukat dák-latinnak tartó szomszédainknak is van ilyen nevű városa, mégpedig Havasalföld középső részén, nem messze az ott Bulgáriával határfolyót képező Dunától.  Ez az Alexandria ugyan alapítójáról, Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi uralkodóról, városalapítóról kapta nevét, de oly szépen illeszkedik az ókori elődökre vágyakozó román "tudományosság" világába. Emlékezzen csak a kedves olvasó a kedvelt Traian román keresztnévre, vagy nézze meg a román városok mindegyikében megtalálható Romulus és Remus szobrot, vagy sétáljon pl. Drobeta-Turnu-Severin város Cicero, Horatius, vagy Decebal nevű utcáin.
Ez az Alexandria Teleorman megye székhelye, s hirtelen kiperdült a nemzetközi porondra azzal a hírrel, miszerint a városban, sőt a megyében egyetlen könyvesbolt sincs. Voltak próbálkozások, de vásárlók hiányában bezártak. Ez úgy derült ki, hogy egy kedvelt brassói rendőr írt egy könyvet, mely roppant népszerű lett, nézte is a szerző örömmel az eladási statisztikákat, de felfigyelt arra, hogy ebben a megyében senki nem vette meg a könyvét. Utána eredt hát, mi lehet ennek az oka, majd nyomozása eredményét nem volt rest megosztani a nagyérdeművel.

Így megtudhattuk, hogy ez az Alexandria bizony nagyon nem az az Alexandria.

2016. október 11., kedd

Művészet a Bánságból

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja gondolatainkban szervesen kapcsolódik a magyar élettérhez, kultúránkhoz, történelmünkhöz. Helytelenül a Bánságot is Erdélyhez szokták sorolni, holott ennek sem földrajzi, sem történelmi, sem kulturális oka nincsen. Oka talán csak annyi, hogy a Trianonban Romániához csatolt területeket (Erdély, a Partium, és Bánság nagyobbik része) leegyszerűsítve "erdélyezik". Holott ezek önálló régiók, igaz, közülük Erdély a legnagyobb.
A Bánság (másutt Bánát) legnagyobb részben ma Romániához tartozik, kisebb részben Szerbiához, de pár falunyit Magyarországra is benyúlik. Ha településekkel kéne meghatározni határait, akkor a következőket sorolnám fel az óramutató járása szerint: Szeged, Arad, Lippa, Lugos, Orsova, Pancsova, Belgrád, Zenta. Ha folyókat és helyeket kéne mondanom, akkor a következő lenne a sor: Maros,Retyezát-hegység, Duna, Tisza.
A Bánság a Dunáról
E terület legnagyobb része a történelmi Temesköz, mely még a karlócai béke (1699) után is török kézen maradt, egészen 1731-ig.
Aztán a hosszú török korszak után jött a népek betelepítése. Egyaránt alapítottak magyar, német (sváb), román, szerb, tót, (katolikus) bolgár, ruszin településeket. Miként a nagy román Arad megye nagy magyar központja Arad volt, úgy a soknemzetiségű Bánság központja a nagy német-magyar Temesvár lett.
Temesvár roppant kulturált város volt, s ma is az. Itt volt először Európában villany közvilágítás, s ez sokat elmond a városról. Ipari, vasúti csomópont, mely a Béga-csatornán át a Duna vízgyűjtőjének hajózási forgalmába is bekapcsolódott. (Vágyunk és törekvésünk, hogy utasainkkal újra eljussunk vízi úton Temesvárra.)
Temesvár a mai napig magyar kulturális központ is. Akkor is, ha ott is megfigyelhető az a folyamat, mely annyira jellemző határaink közti városainkban. Zajlik egyfajta értelmiségi kitelepedés a zöldbe,a  sokszor új funkciót betöltő falura. Így pl. Szakalárra, a varázslatos és csodálatos Krassó-Szörényi-Érchegység nyugati lankáira, Szakalárra, mely közel van a Néra folyó festői völgyéhez. Micsoda táj, s milyen sokan nem is hallottak róla! (El kell jönni a Hajóval a Duna legjaván, vagy a Monarchia reneszánsza, vagy a Hajóval a Vaskapuhoz című utunkra.)
Itt, Szakaláron él Tasi József (TAJÓ) szobrászművész is, akinek október 14-én, du. 5 órakor nyílik kiállítása a szegedi REÖK palotában. (Igen, ez a szép szecessziós palota is kapcsolódás a Bánsághoz, Temesváron láthatunk még sok hasonlóan szép épületet.)
Nézzék meg a bánsági művész munkáit!
Kedvcsinálóul álljon itt pár kép az alkotásokról, melyekben a művész ötvözi a fát, a fémet és a követ.

A család
Dualizmus
Angyalok tornya
Tartsunk össze, tudjunk egymásról! Ezt is szolgálja ez a kiállítás, ezt is szolgálják utazásaink!

2016. április 13., szerda

Szent Iván éjszakája a Dunán

Szent Iván éjszakája Keresztelő Szent János ünnepe. Iván a Jovánnal együtt a János név szláv formája. A magyarban mindegyik forma meghonosodott. Szent Iván éjszakája a június 23-24 közötti éj. Nem véletlenül van nagyon közel június 21-hez, mely a nyári napforduló időpontja, ekkor a leghosszabb a nappal a Föld északi féltekén. Azaz december 21-től eddig hosszabbodik a napok világos (napos) része, ezután rövidül.
A két dátum nem véletlenül van közel egymáshoz. Sőt valaha egy volt. Csak a naptárreformok révén távolodtak el egymástól egy kicsit.
A napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek nagyon régiek, a kereszténység kora előttiek. Az év legsötétebb napján a világosodást ünnepelték. Így kerül ehhez a dátumhoz, illetve pár nappal későbbre a keresztény karácsony, a Megváltó születésnapja, a világosodás kezdete.
Szintén a pogány korban is már ünnepelték a fény napját, a leghosszabbat. Sőt, ezt még hosszítva akarván fénnyel ünnepeltek: tüzeket gyújtottak az éjszakában. Az ünnep is mutatja a fény és sötétség sokértelmű, mitikus erejét.
Az ünnephez számos népszokás kapcsolódik Európa országaiban. (A magyar szokásokról többek között Bod Péter ír, akinek felkeressük sírját az Ínyenc Erdély programunkon Magyarigen községben.)
Ausztriában, a Wachau vidékén 1604 óta rendkívüli következetességgel ápolják a nyári napforduló ünnepének hagyományait. A középkorban az egyház hadakozott a rituális tüzek ellen, de aztán megtöltve azt keresztény jelentéstartalommal, elfogadottá váltak. A legnagyobb ünneplések ekkortól már a Wachau és a Nibelungengau vidékén váltak megszokottá.
Hol is vannak ezek a területek? Térképen ábrázolva itt:

Mindegyik Duna menti terület. A Wachau Kremstől (2002 kilométerre a Fekete-tengertől) Melkig (2035 fkm) terjed, a Nibelungengau meg Melktől Ybbsig (2058 fkm) terjed. Mindkét folyószakasz szép, bár a Wachau a pompásabb. Ott hegyek között szalad a Duna, a hegyoldalakat erdő, vagy egészen bámulatos, lépcsős, teraszos beültetéssel szőlő, vagy újabban egyre inkább sárgabarack borítja. Az olvasó ki sem találná, az előbbiből neves osztrák borok, az utóbbiból drága, de illatos, zamatos pálinka készül. A tájat színesítik a barátságos települések középkori templomokkal, sziklaszirtekre épített várak. Érdekessége ennek a Duna-szakasznak, hogy a folyó közel természetes állapotában van. Ez nagy dolog Ausztriában, ahol a sűrűn, 25-40 kilométerenként épült vízlépcsők felett szabályozott vízfelületek vannak és csak a vízlépcsők alatti pár kilométeren érezzük a Duna rohanását, látunk kavicsos, természetesebb partokat. Itt viszonylag hosszan, 56 kilométeren át, Altenwörthtől (1980 fkm) Melkig, a lenyűgöző bencés apátságig nincs vízlépcső.
Dürnstein a Wachauban
 
 

A Wachau Aggstein várából

A Nibelungengauban szelídebb dombok között kanyarog a Duna. Nevét onnan kapta, hogy a térség fontos helyszíne a középkori német eposznak, a Nibelung-éneknek, melynek szereplője a hun vezér, a "mi" Attilánk is, ki csodálatos szoborkompozícióban szerepel Tullnban (1965 fkm), ahol Attila megkérte Krimhilda kezét.
Attila megkéri Krimhilda kezét. Jobb szélen Csaba királyfi.

Itt, a Nibelungengauban élt Rüdiger von Bechelaren gróf, Attila segítője, kinek nevéből Pöchlarn nevét eredeztetik.
Ne feledjük, az "Óperencián", azaz az Enns folyó torkolatán innen vagyunk, ahol gyakran megfordultak a Kárpát-medencében államot építő magyarok is, ha nem is feltétlenül barátságosan. Attila és a magyarok: van hát bőven múltunk ezen a tájon is.
Felfelé menve a Dunán Melktől érintjük Pöchlarnt, majd több, kisebb település után elérjük Ybbset, bájos ódon belvárosával, szemben Persenbeug a sziklaszirten magasodó Habsburg uradalommal és a vízlépcsővel, mely felett már a Strudengau szépséges, hegyes vidéke kezdődik.
Ybbs
A Nibelungengau
 
Az Ybbs-Persenbeug vízlépcső
A persenbeugi Habsburg uradalom

Felejthetetlen élmény végighaladni ezen a vidéken, annak is a legfontosabb és legszebb útján, a Dunán. A vízről nézve, a vízen tartózkodva egyébként is más érzések járják át az embert. A természetközeliség, a szélesebb látóhatár csodálatos érzést adnak.
Fokozottan igaz ez a romantikus Szent Iván éj bűvkörében, a nyári napforduló idején. Amikor tüzek gyúlnak a partokon, dombokon, hegyeken, amikor fáklyák sokasága világítja meg a magaslatokat, amikor szépséges tűzijátékokat lőnek fel a nyugalom, a béke, a rend, tisztaság birodalmából, a szerethető osztrák vidék falvaiból. Hajók serege megannyi díszes, büszke kivilágítással méltósággal ereszkedik le a Dunán, hogy utasaik igazán átélhessék a fény, a világosság ünnepét, Keresztelő Szent János hírnökségét, sok évszázados európai hagyományunkat.
Tessék a nyarat az elejétől élvezni! :)
Az osztrák hajók sokaságában nekünk, magyaroknak is lesz szép díszfényünk, csillogó kéménygallérunk, ahogy egy 126 éves hajóhoz illik, rézkürttel.
 
 
 
 
 
 (Na jó. A tűzijáték fényképen sosem az igazi. Tudom, sokat fotóztam Budapesten augusztus 20-án is. :) )
 Jöjjön el erre a páratlan élményre idén 126 éves, luxuskivitelű étteremhajónkkal. Tudjuk, irigykedve bámulnak majd minket, magyarokat az osztrákok, nem lesz más, ilyen szép yacht a felvonuló konvojban. :)
A napforduló ünnepe egy este egy 5 napos utazás során, de marad a többi időre is bőven élmény. A Duna és természetes, valamint kultúrkörnyezete bőséget nyújt.
A Wachauba 2016-ban június 18-án ünneplik a napfordulót. Erre jöhet velünk úgy, hogy Pozsonytól Regensburgig hajózik, de úgy is, hogy csak a Wachautól utazik Regensburgig.
A Nibelungengau fényei június 25-én gyúlnak meg. Pont ekkorra érünk hajónkkal Regensburgból Bécsbe, majd tovább Budapestre hajózva.
A tűzijátékos esti utakon a vacsora után kedves falatkákkal, itallal lepjük meg az utazókat. A la carte módon aztán tovább fogyaszthatnak kedvükre magyarországi alsó közép árfekvés mellett. (Pl. sör: 0,5 l 500 Ft.)

Ezt most kár kihagyni! :)

2015. december 2., szerda

Elhunyt Dr. Csávossy György

Szellemi életünk, közéletünk nagy baját jelzi, hogy minden bizonnyal csak egy kicsiny kisebbség tudja, ki ment el közülünk. Bezzeg ha...., s ide most jöhetne egy csomó, ehhez a bejegyzéshez méltatlan "celeb" név, akit oly sokan ismernek.

Csávossy György erdélyi polihisztor volt: borász, agrár szakíró, költő, színműíró, tanár. Régi Temes megyei nemesi család sarja. Olyan nemesi családé, mely a legjobb értelemben volt a politikai nemzet alkotója, beleértve a most elment tagját is. A nagyapja pl. Temes megyei képviselőként az Országgyűlést, mint megrendelőt képviselte a Parlament épületének építésénél.
Életét kutatóként, oktatóként töltötte az erdélyi, partiumi borászat fellegváraiban, közben majd tucatnyi verses és esszé kötetet alkotott. Jelentős alakja az erdélyi borászat kommunizmus utáni feltámasztásának. Személyes, mindig elkísérő élményem, hogy Csávossy György szerettette meg velem az édes bort. Igaz, száraz bort gyakrabban fogyasztok, de megtaláltam magamnak a jófajta édes bor örömet okozó helyét is. Nem csak a tokaji borokét, hanem pl. a Küküllő menti édesekét is. Az általa vezetett borkóstolón elmondott felvezető beszédei után az ember mindent megkóstolt, mit ő javasolt, s bizony rámutatott az édes bor szükségességére és jelentőségére a borfogyasztásban. Kedélye, bölcsessége sugárzott. Jó magyar, jó szakember volt. Alkotott, tanított, nekünk dolgunk, hogy őt halála után is meghallgassuk.
Dr. Csávossy György 90 évesen hagyott itt minket. Köszönjük neki, hogy figyelmünket ráirányította az erdélyi borkultúrára, melynek ápolását a magunk szerény módján segíteni fogjuk.
Isten Vele, nyugodjék békében.