A Vaskapu

Sokunk számára maga a varázslatos, titokzatos, szépséges világ: a Vaskapu. A hely, ahová oly sokan szeretnének egyszer eljutni. S ha eljutottak, sokszor vissza kívánkoznak. Pár kilométer kivételével bejártam a Duna hajózható szakaszát. Rengeteg szép vidék van, egyik ezért, a másik azért nyújt különleges élményt. De valamiért - s nem csupán nekem - a Vaskapu van az első helyen. Vagy holtversenyben van a Donauschlinge-vel, tágabban értelmezve a Duna Aschach (2165 fkm - fkm=folyamkilométer, a tengertől való távolság km-ben) és Passau (2225 fkm) közötti részével. Ez nyugodt, selymesen szépséges, a Vaskapu zordabb, vadabbul szépséges.
Mások a méretek, hiszen a Vaskapu (1041-943 fkm) és a Donauschlinge között van vagy 1200 km, közben a Duna szépen meghízik, köszönhetően a számtalan mellékfolyónak, pataknak.

De hol is van, mi is az a Vaskapu?
Szűkebb értelemben a Duna egykori zuhatagi szakaszának alsó vége, nagyjából 945-950 km-re a Fekete-tengertől. Azaz Orsova és Szörényvár (Drobeta-Turnu-Severin) között a Sipi-szorosban.
Tágabb értelemben Vaskapunak nevezzük az egész Duna-áttörést. (No nem a felsőt, a Kelheim-Weltenburg szakaszt (2414-2421 fkm) (tessék megkeresni a térképen, vagy a google.maps.hu helyen rákeresni), hanem a nagyot, az alsót. Azt a szakaszt, ahol a Duna, összegyűjtve Dél-Németország, Észak-Ausztria és a Kárpát-medence szinte összes vizét áttöri a Kárpátok láncolatát, illetve azt a hegység részt, melyben a Kárpátok a Balkán-hegységbe áthajlik. Fenséges!
Térképen a pirossal bekarikázott terület a tágabban értelmezett Vaskapu vidéke (részlet a Hon Tours 2017. évi katalógusának térképmellékletéből):

A terület bámulatosan szép, tele megannyi történelmi emlékkel, történettel, ez a vidék az őskortól fogva tulajdonképpen egy sajátos, sok tekintetben önálló kultúrának adott helyet, mely értelemszerűen a folyóra épült, főszereplői a halászok és a hajósok voltak.
A Vaskapuhoz kötődő történelem egy könyv témáját adhatná. Itt és most egyelőre álljon pár kép a régmúltból:

Pár kép pedig napjainkból:

Hogy mi változott meg a leginkább a két képsor között? Nos természetesen a települések képe, épületei, a közlekedési infrastruktúra is, de leginkább a vízszint.
Ugyanis a Vaskapu alsó végén épült egy szó szerint értendő vas kapu. Mégpedig a Vaskapu I. duzzasztó hajózsilipjének kapui.
Az emberek évszázadokon át küzdöttek, keresték a módját, miként tudnának áthajózni a Duna Vaskapunak is nevezhető ún. zuhatagi szakaszán. Azon a részen, ahol a víz sokkal sebesebben folyt, mint másutt, sőt kialakultak a folyó hossztengelyével szöget bezáró erőteljes áramlások is. No de ennek külön, izgalmas története van. Itt és most a lényeg: évszázados folyamszabályozási munkák után Jugoszlávia és Románia 1956-63 között eltervezte, hogy felépíti azt a hatalmas műtárgyat, melyet korábban magyar mérnökök is megálmodtak már, mely megszüntetve a hajózás nehézségeit, felduzzasztja a Dunát. A mű, miként minden vízlépcső, három részből áll: a duzzasztóból, melynek mozgó táblái több, vagy kevesebb vizet átengedve szabályozzák a duzzasztó feletti vízszintet, az erőműből, melynek turbináin átengedve a folyó vizét elektromos áramot termelnek és a hajózsilipből, mely lehetővé teszi, hogy a nagy vízszintkülönbség ellenére a hajók át tudjanak haladni.
A Vaskapu I. vízlépcső 1963-72 között megépült. A duzzasztó (943 fkm) felett 33 méter magasra emelte a vízszintet, kb. 2 milliárd köbméter vizet gyűjtve össze a hosszú, majd Belgrádig érő kb. 200 km hosszú tározóban. A vízlépcső elkészültekor a világ legnagyobb vízierőműve volt 2*2050 MW kapacitásával. Hasonlításképpen ez éppen kettő (bővített teljesítményű) paksi atomerőművel ér fel. (S tudni illik, Paks Magyarország energia szükségletének ma már bő felét adja, azaz, a Vaskapu ki tudna szolgálni egy Magyarországot.)
A Vaskapu I. vízlépcső:

Hajóval a Vaskapuhoz című utunkon Budapesttől (1653 fkm) Orsováig (953 fkm) hajózunk, utunk végén, a Vaskapu alsó végén, a Sipi-szorosban amesszi távolban látjuk a vas kaput, azaz a Vaskapu I. vízlépcsőt.
A 2017-es év újdonsága a Duna-Dráva hajóút a Vaskaputól Baranyáig című program, melynél a vas kapu (943 fkm) alól, Szörényvárról (933 fkm) indulunk, és átkelünk a Vaskapu I. vízlépcsőn is, mely a világ legnagyobbjai közé tartozik. Az átkelés két lépcsőben zajlik, a két zsilipkamrában egyenként kb. 16 métert, összesen kb. 30-35 métert emelkedik felfelé hajónk.
(A zsilipelés úgy történik, hogy - mint itt ajánlott utunkon, a folyón éppen felfelé haladva - a hajó beúszik a zsilipkamrába, becsukják mögötte a kaput, majd a kamrát feltöltik vízzel, a hajó megemelkedik, majd kinyílik a másik, menetirány szerinti kapu, és a hajó a magasabb vízszintre kiúszik.)
A Vaskapun magyar személyhajó legalább 20 éve nem kelt át.
Utunkat a Dráván fejezzük be. Megfelelő vízállás esetén Pécs alatt, Drávaszabolcson, kisebb víznél Eszéken.
Jöjjön velünk!