2016. április 13., szerda

Szent Iván éjszakája a Dunán

Szent Iván éjszakája Keresztelő Szent János ünnepe. Iván a Jovánnal együtt a János név szláv formája. A magyarban mindegyik forma meghonosodott. Szent Iván éjszakája a június 23-24 közötti éj. Nem véletlenül van nagyon közel június 21-hez, mely a nyári napforduló időpontja, ekkor a leghosszabb a nappal a Föld északi féltekén. Azaz december 21-től eddig hosszabbodik a napok világos (napos) része, ezután rövidül.
A két dátum nem véletlenül van közel egymáshoz. Sőt valaha egy volt. Csak a naptárreformok révén távolodtak el egymástól egy kicsit.
A napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek nagyon régiek, a kereszténység kora előttiek. Az év legsötétebb napján a világosodást ünnepelték. Így kerül ehhez a dátumhoz, illetve pár nappal későbbre a keresztény karácsony, a Megváltó születésnapja, a világosodás kezdete.
Szintén a pogány korban is már ünnepelték a fény napját, a leghosszabbat. Sőt, ezt még hosszítva akarván fénnyel ünnepeltek: tüzeket gyújtottak az éjszakában. Az ünnep is mutatja a fény és sötétség sokértelmű, mitikus erejét.
Az ünnephez számos népszokás kapcsolódik Európa országaiban. (A magyar szokásokról többek között Bod Péter ír, akinek felkeressük sírját az Ínyenc Erdély programunkon Magyarigen községben.)
Ausztriában, a Wachau vidékén 1604 óta rendkívüli következetességgel ápolják a nyári napforduló ünnepének hagyományait. A középkorban az egyház hadakozott a rituális tüzek ellen, de aztán megtöltve azt keresztény jelentéstartalommal, elfogadottá váltak. A legnagyobb ünneplések ekkortól már a Wachau és a Nibelungengau vidékén váltak megszokottá.
Hol is vannak ezek a területek? Térképen ábrázolva itt:

Mindegyik Duna menti terület. A Wachau Kremstől (2002 kilométerre a Fekete-tengertől) Melkig (2035 fkm) terjed, a Nibelungengau meg Melktől Ybbsig (2058 fkm) terjed. Mindkét folyószakasz szép, bár a Wachau a pompásabb. Ott hegyek között szalad a Duna, a hegyoldalakat erdő, vagy egészen bámulatos, lépcsős, teraszos beültetéssel szőlő, vagy újabban egyre inkább sárgabarack borítja. Az olvasó ki sem találná, az előbbiből neves osztrák borok, az utóbbiból drága, de illatos, zamatos pálinka készül. A tájat színesítik a barátságos települések középkori templomokkal, sziklaszirtekre épített várak. Érdekessége ennek a Duna-szakasznak, hogy a folyó közel természetes állapotában van. Ez nagy dolog Ausztriában, ahol a sűrűn, 25-40 kilométerenként épült vízlépcsők felett szabályozott vízfelületek vannak és csak a vízlépcsők alatti pár kilométeren érezzük a Duna rohanását, látunk kavicsos, természetesebb partokat. Itt viszonylag hosszan, 56 kilométeren át, Altenwörthtől (1980 fkm) Melkig, a lenyűgöző bencés apátságig nincs vízlépcső.
Dürnstein a Wachauban
 
 

A Wachau Aggstein várából

A Nibelungengauban szelídebb dombok között kanyarog a Duna. Nevét onnan kapta, hogy a térség fontos helyszíne a középkori német eposznak, a Nibelung-éneknek, melynek szereplője a hun vezér, a "mi" Attilánk is, ki csodálatos szoborkompozícióban szerepel Tullnban (1965 fkm), ahol Attila megkérte Krimhilda kezét.
Attila megkéri Krimhilda kezét. Jobb szélen Csaba királyfi.

Itt, a Nibelungengauban élt Rüdiger von Bechelaren gróf, Attila segítője, kinek nevéből Pöchlarn nevét eredeztetik.
Ne feledjük, az "Óperencián", azaz az Enns folyó torkolatán innen vagyunk, ahol gyakran megfordultak a Kárpát-medencében államot építő magyarok is, ha nem is feltétlenül barátságosan. Attila és a magyarok: van hát bőven múltunk ezen a tájon is.
Felfelé menve a Dunán Melktől érintjük Pöchlarnt, majd több, kisebb település után elérjük Ybbset, bájos ódon belvárosával, szemben Persenbeug a sziklaszirten magasodó Habsburg uradalommal és a vízlépcsővel, mely felett már a Strudengau szépséges, hegyes vidéke kezdődik.
Ybbs
A Nibelungengau
 
Az Ybbs-Persenbeug vízlépcső
A persenbeugi Habsburg uradalom

Felejthetetlen élmény végighaladni ezen a vidéken, annak is a legfontosabb és legszebb útján, a Dunán. A vízről nézve, a vízen tartózkodva egyébként is más érzések járják át az embert. A természetközeliség, a szélesebb látóhatár csodálatos érzést adnak.
Fokozottan igaz ez a romantikus Szent Iván éj bűvkörében, a nyári napforduló idején. Amikor tüzek gyúlnak a partokon, dombokon, hegyeken, amikor fáklyák sokasága világítja meg a magaslatokat, amikor szépséges tűzijátékokat lőnek fel a nyugalom, a béke, a rend, tisztaság birodalmából, a szerethető osztrák vidék falvaiból. Hajók serege megannyi díszes, büszke kivilágítással méltósággal ereszkedik le a Dunán, hogy utasaik igazán átélhessék a fény, a világosság ünnepét, Keresztelő Szent János hírnökségét, sok évszázados európai hagyományunkat.
Tessék a nyarat az elejétől élvezni! :)
Az osztrák hajók sokaságában nekünk, magyaroknak is lesz szép díszfényünk, csillogó kéménygallérunk, ahogy egy 126 éves hajóhoz illik, rézkürttel.
 
 
 
 
 
 (Na jó. A tűzijáték fényképen sosem az igazi. Tudom, sokat fotóztam Budapesten augusztus 20-án is. :) )
 Jöjjön el erre a páratlan élményre idén 126 éves, luxuskivitelű étteremhajónkkal. Tudjuk, irigykedve bámulnak majd minket, magyarokat az osztrákok, nem lesz más, ilyen szép yacht a felvonuló konvojban. :)
A napforduló ünnepe egy este egy 5 napos utazás során, de marad a többi időre is bőven élmény. A Duna és természetes, valamint kultúrkörnyezete bőséget nyújt.
A Wachauba 2016-ban június 18-án ünneplik a napfordulót. Erre jöhet velünk úgy, hogy Pozsonytól Regensburgig hajózik, de úgy is, hogy csak a Wachautól utazik Regensburgig.
A Nibelungengau fényei június 25-én gyúlnak meg. Pont ekkorra érünk hajónkkal Regensburgból Bécsbe, majd tovább Budapestre hajózva.
A tűzijátékos esti utakon a vacsora után kedves falatkákkal, itallal lepjük meg az utazókat. A la carte módon aztán tovább fogyaszthatnak kedvükre magyarországi alsó közép árfekvés mellett. (Pl. sör: 0,5 l 500 Ft.)

Ezt most kár kihagyni! :)