Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja gondolatainkban szervesen kapcsolódik a magyar élettérhez, kultúránkhoz, történelmünkhöz. Helytelenül a Bánságot is Erdélyhez szokták sorolni, holott ennek sem földrajzi, sem történelmi, sem kulturális oka nincsen. Oka talán csak annyi, hogy a Trianonban Romániához csatolt területeket (Erdély, a Partium, és Bánság nagyobbik része) leegyszerűsítve "erdélyezik". Holott ezek önálló régiók, igaz, közülük Erdély a legnagyobb.
A Bánság (másutt Bánát) legnagyobb részben ma Romániához tartozik, kisebb részben Szerbiához, de pár falunyit Magyarországra is benyúlik. Ha településekkel kéne meghatározni határait, akkor a következőket sorolnám fel az óramutató járása szerint: Szeged, Arad, Lippa, Lugos, Orsova, Pancsova, Belgrád, Zenta. Ha folyókat és helyeket kéne mondanom, akkor a következő lenne a sor: Maros,Retyezát-hegység, Duna, Tisza.
E terület legnagyobb része a történelmi Temesköz, mely még a karlócai béke (1699) után is török kézen maradt, egészen 1731-ig.
Aztán a hosszú török korszak után jött a népek betelepítése. Egyaránt alapítottak magyar, német (sváb), román, szerb, tót, (katolikus) bolgár, ruszin településeket. Miként a nagy román Arad megye nagy magyar központja Arad volt, úgy a soknemzetiségű Bánság központja a nagy német-magyar Temesvár lett.
Temesvár roppant kulturált város volt, s ma is az. Itt volt először Európában villany közvilágítás, s ez sokat elmond a városról. Ipari, vasúti csomópont, mely a Béga-csatornán át a Duna vízgyűjtőjének hajózási forgalmába is bekapcsolódott. (Vágyunk és törekvésünk, hogy utasainkkal újra eljussunk vízi úton Temesvárra.)
Temesvár a mai napig magyar kulturális központ is. Akkor is, ha ott is megfigyelhető az a folyamat, mely annyira jellemző határaink közti városainkban. Zajlik egyfajta értelmiségi kitelepedés a zöldbe,a sokszor új funkciót betöltő falura. Így pl. Szakalárra, a varázslatos és csodálatos Krassó-Szörényi-Érchegység nyugati lankáira, Szakalárra, mely közel van a Néra folyó festői völgyéhez. Micsoda táj, s milyen sokan nem is hallottak róla! (El kell jönni a Hajóval a Duna legjaván, vagy a Monarchia reneszánsza, vagy a Hajóval a Vaskapuhoz című utunkra.)
Itt, Szakaláron él Tasi József (TAJÓ) szobrászművész is, akinek október 14-én, du. 5 órakor nyílik kiállítása a szegedi REÖK palotában. (Igen, ez a szép szecessziós palota is kapcsolódás a Bánsághoz, Temesváron láthatunk még sok hasonlóan szép épületet.)
Nézzék meg a bánsági művész munkáit!
Kedvcsinálóul álljon itt pár kép az alkotásokról, melyekben a művész ötvözi a fát, a fémet és a követ.
Tartsunk össze, tudjunk egymásról! Ezt is szolgálja ez a kiállítás, ezt is szolgálják utazásaink!
A Bánság (másutt Bánát) legnagyobb részben ma Romániához tartozik, kisebb részben Szerbiához, de pár falunyit Magyarországra is benyúlik. Ha településekkel kéne meghatározni határait, akkor a következőket sorolnám fel az óramutató járása szerint: Szeged, Arad, Lippa, Lugos, Orsova, Pancsova, Belgrád, Zenta. Ha folyókat és helyeket kéne mondanom, akkor a következő lenne a sor: Maros,Retyezát-hegység, Duna, Tisza.
 |
| A Bánság a Dunáról |
Aztán a hosszú török korszak után jött a népek betelepítése. Egyaránt alapítottak magyar, német (sváb), román, szerb, tót, (katolikus) bolgár, ruszin településeket. Miként a nagy román Arad megye nagy magyar központja Arad volt, úgy a soknemzetiségű Bánság központja a nagy német-magyar Temesvár lett.
Temesvár roppant kulturált város volt, s ma is az. Itt volt először Európában villany közvilágítás, s ez sokat elmond a városról. Ipari, vasúti csomópont, mely a Béga-csatornán át a Duna vízgyűjtőjének hajózási forgalmába is bekapcsolódott. (Vágyunk és törekvésünk, hogy utasainkkal újra eljussunk vízi úton Temesvárra.)
Temesvár a mai napig magyar kulturális központ is. Akkor is, ha ott is megfigyelhető az a folyamat, mely annyira jellemző határaink közti városainkban. Zajlik egyfajta értelmiségi kitelepedés a zöldbe,a sokszor új funkciót betöltő falura. Így pl. Szakalárra, a varázslatos és csodálatos Krassó-Szörényi-Érchegység nyugati lankáira, Szakalárra, mely közel van a Néra folyó festői völgyéhez. Micsoda táj, s milyen sokan nem is hallottak róla! (El kell jönni a Hajóval a Duna legjaván, vagy a Monarchia reneszánsza, vagy a Hajóval a Vaskapuhoz című utunkra.)
Itt, Szakaláron él Tasi József (TAJÓ) szobrászművész is, akinek október 14-én, du. 5 órakor nyílik kiállítása a szegedi REÖK palotában. (Igen, ez a szép szecessziós palota is kapcsolódás a Bánsághoz, Temesváron láthatunk még sok hasonlóan szép épületet.)
Nézzék meg a bánsági művész munkáit!
Kedvcsinálóul álljon itt pár kép az alkotásokról, melyekben a művész ötvözi a fát, a fémet és a követ.
 |
| A család |
 |
| Dualizmus |
 |
| Angyalok tornya |
